Ultrahang tudástár

A genetikai rendellenességek primer jelei ma már nagyon jó eséllyel szűrhetők a modern, nagy felbontású ultrahang készülékek és tapasztalt szakembereink segítségével. Ezek lehetnek a kötelező szűrővizsgálatok, illetve a délutáni magánrendelésen az alábbiak is:

Emelt szintű 4D - 5D ultrahang szűrővizsgálatok

• vérvétel (kombinált teszt, négyes teszt vagy integrált teszt) gyors eredménnyel,
• tesztértékelés, rendellenesség gyanú esetén felülvizsgálat,
• várakozás, sorban állás és beutaló nélkül.

Az első ultrahang szűrés

A 11-13. héten végzik az első emelt szintű ultrahangvizsgálatot, melynek során megállapítják a magzat pontos korát. A menseshez mért számításokhoz képest konkrétabban meghatározható a várható szülés ideje, mivel ebben az időszakban még minden embrió egyformán növekszik.

Ultrahangvizsgálat során a szakemberek ellenőrzik a gerinc, koponya állapotát, a szívhangot, a végtagok meglétét; megnézik a nyaki redőt, amellyel bizonyos fejlődési, kromoszóma rendellenességre utaló gyanús jelek, kóros állapotok felderíthetők, elsősorban a Down-szindróma. A magzat orrcsontjának meglétét is ellenőrzik, ugyanis az orrcsont hiánya szintén a Down-szindróma egyik korai tünete.

A vizsgálat fontossága abban rejlik, hogy a 12. hétig csak a súlyos, élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenességeket lehet észrevenni, de már látható a gyomor és húgyhólyag telődése, valamint a köldökzsinórban az erek száma.

A 11-13. hét között esedékes a vérvételes Down-szűrés (kombinált teszt vagy az integrált teszt első vizsgálata), amely emelt szintű ultrahangvizsgálatból és egy vérvételes hormonvizsgálatból áll.

A második ultrahangszűrés

A 18-20. héten aktuális a második ultrahangszűrés.

A szűrésen hasfalon keresztül végzik az ultrahang vizsgálatot. Megnézik a magzat belső szerveit, hogy megfelelően fejlődnek-e. Itt már szinte minden szervet ellenőrizni tudnak, a koponyát, az agyszerkezetet, az arcot, a gerinc épségét, a csigolyákat is beleértve. Megvizsgálják a szív négy üregének meglétét, a rekeszizmot, a hasfal zártságát, a veséket, a telt gyomrot, a hólyagot, valamint a végtagok épségét, és természetesen a méhlepény tapadási helyét és a magzatvíz mennyiségét is.

Ebben az időszakban ajánlott a 4D és 5D technika, a jobb felbontás miatt.

Ez a szűrés az aprólékossága miatt időigényes, de fontos a magzat egészséges fejlődésének megállapításához.

Amennyiben a kismama elmúlt 35 éves vagy a rokonságban előfordult már genetikai betegség, illetve ha az emelt szintű ultrahangos vizsgálatok során eltérést tapasztalnak a szakemberek, további szűrések ajánlottak, amelyek méhlepényből, illetve magzatvízből levett minták kromoszómavizsgálatával járnak.

Amniocentézis (magzatvíz-mintavétel)

Ezen vizsgálat során a magzatvízben található sejtek kromoszómaállományát vizsgálják. A beavatkozást a terhesség 15-19. hete között végzik, a hasfalon keresztül bevezetett tűvel vesznek mintát, amiből az esetleges Down-kór jelenlétén kívül egyéb betegségek is kiszűrhetők pl. Edwards- és Patau-kór, tripla-X vagy dupla-Y-szindróma, vagy nyitott hátgerinc. A vizsgálathoz a levett mintát szaporítani kell, így hosszabb idő is lehet, amire megszületik az eredmény.

Korion-biopszia (méhlepény-mintavétel)

A magzatboholy-mintavétel szintén a már említett kromoszóma-rendellenességek kiszűrésére szolgál. A mintavétel során a méhfalhoz tapadó lepényből vesznek szövetmintát egy tű segítségével helyi érzéstelenítésben, így csak minimális fájdalommal jár. A vizsgálatra a magzatvíz-mintavételnél valamivel előbb, már a 12. héttől kezdődően sor kerülhet és rövidebb idő alatt elkészül az eredménye. Mindkét eljárás során a hasfalon keresztül, a méhizomzat átszúrásával történik a mintavétel, miközben ultrahanggal figyelik, hogy hol helyezkedik el a magzat. Az eredmények pontossága nagyjából egyenértékűnek nevezhető, genetikai szempontból viszont az amniocentézis valamivel megbízhatóbb. A vetélési kockázat mindkét diagnosztikus szűrésnél nagyjából 1% körüli, ezért a vizsgálatokat csak indokolt esetben és a Kismama beleegyezésével végzik el.

Kombinált teszt és négyes teszt

Olyan szűrőteszt nincs, amelyből meghatározható a szülők hajlama Down-kóros gyermek nemzésére, a jelenlegi módszerek ezért a magzat közvetlen vagy közvetett módon történő vizsgálatán alapulnak.

A Down-kór és egyéb kromoszóma rendellenességek diagnózisa nagy biztonsággal ( ~99%) csak a magzat kromoszóma vizsgálatával állapítható meg (magzatvíz mintavétel: amniocentézis, chorionboholy mintavétel: chorionbiopszia) ha kismértékben is ( <1-2%), de kockázattal járnak. Kockázatuk és költségük miatt ezen vizsgálatok alkalmazása tömeges szűrésre nem való, ezért ilyen vizsgálatot kizárólag indokolt esetben, az anya beleegyezésével végeznek. A 35 év feletti várandós anyáknak a magzati kromoszóma vizsgálat felajánlását törvény írja elő.

Az ultrahang és az anyai vérből történő biokémiai vizsgálatok nem járnak kockázattal. Ezek a módszerek nem alkalmasak diagnózis felállítására, csupán a Down-szindróma előfordulásának valószínűségére lehet belőlük következtetni.

I. trimeszteri kombinált teszt

12. heti 4D-5D ultrahang- és vérvizsgálat

A terhesség 11-13. hét 6. napjáig, optimálisan a 12. héten, anyai vérből egy hormon és egy fehérje szintet mérünk (HCG és PAPP-A), továbbá 4D-5D ultrahangvizsgálatot végzünk, melynek során elsősorban a magzat ülőmagasságát (CRL) és tarkóredő vastagságát (NT) mérjük, ellenőrizzük az orrcsontot (NB). Ez egy elterjedt szűrőmódszer, amely nagy biztonságot ad.

II. trimeszteri négyes teszt

16. heti 4D-5D ultrahang- és vérvizsgálat

A terhesség 15-17. hét 6. napjáig, optimálisan a 16. héten, anyai vérből két hormon (HCG és a szabad ösztriol), valamint egy magzati eredetű fehérje (alfa-fetoprotein) mennyiségét mérjük meg. Ezt kiegészítjük az inhibin-A meghatározásával, mely növeli a Down-kór felismerésének esélyét és jelentősen csökkenti a fals pozitív leletek valószínűségét.

Integrált teszt

12. heti 4D – 5D ultrahang-, és vérvizsgálat, majd a 16. héten vérvizsgálat

A terhesség 12. hete körül elvégezzük a kombinált tesztben is szereplő 4D – 5D ultrahangvizsgálatot, illetve anyai vérből történő PAPP-A meghatározást. Később, a terhesség 16. hete körül az anyai vérből meghatározzuk az AFP-t, HCG-t, szabad ösztriol és inhibin-A markereket.

Fontos, hogy a kismama türelmes legyen, mivel pontosan az biztosítja ennek a módszernek a kiemelkedő hatékonyságát, hogy a két időpontból származó adatokat együttesen értékeljük, és a kockázatbecslést csak a második vérvétel után készítjük el.

A 12. és a 16. hét a javasolt optimális időpont, de a 12-14., illetve a 16-17. hét között bármikor elvégezhetők a szűrések.

A szűrések eredménye egy speciális számítógépes kiértékelő program segítségével végzett kockázatbecslés, melynek során az anyai életkor és a mért paraméterek, illetve a kismama egyéb adatai alapján (testsúly, dohányzás stb.) meghatározzuk a Down-kór és egyéb kromoszóma-rendellenességek, valamint a velőcsőzáródási rendellenesség kockázatát. A szűrőtesztek eredménye statisztikai módszereken alapszik és nem tekinthető diagnózisnak.

A pozitív eredmény nem jelent feltétlenül valódi rendellenességet, ezért ilyenkor ne essen pánikba, a további teendőket pedig feltétlenül beszélje meg a genetikai tanácsadó munkatársával!

A negatív eredmény sem jelenti azt, hogy biztosan egészséges a magzat, hanem a rendellenességek alacsony kockázatát jelzi. Negatív eredmény esetén is feltétlenül konzultáljon az orvosával és a genetikai tanácsadó munkatársával!

A szűrés elsődleges célja a Down-kóros magzatok felismerése, de az alkalmazott teszt nagy biztonsággal felismer egyéb fejlődési rendellenességeket is, mint például a nyitott gerinc vagy az Edwards-szindróma. A szűrés hatékonysága növelhető, ha a kismama a 18-20. terhességi hét között részt vesz egy részletes ultrahangvizsgálaton. Ezzel nemcsak a kromoszóma rendellenesség mellett észlelhető fejlődési zavarok, hanem más fejlődési rendellenességek is felismerhetők.

A nyaki erek color-duplex ultrahang vizsgálata

A nyaki erek színes duplex ultrahang vizsgálata javasolt:

• szédülés,
• hányinger,
• járásbizonytalanság,
• memóriazavar,
• hirtelen látásvesztés,
• beszédképtelenség után,
• mozgásszegény életmód,
• dohányzás,
• túlsúly esetén,
• családi kórelőzmény alapján,
• szívműtét, szívkatéterezés előtti, érműtét utáni állapot,
• ismert meszesedés, szűkület vagy elzáródás ellenőrzésére,
• agyi vérellátási zavarok (pl. TIA, stroke) során is alkalmazzuk.

A vizsgálattal nem csupán az aktuális állapot felmérésére nyílik mód, hanem sorozatos vizsgálatokkal az érfal állapotváltozása, az esetleges terápiás beavatkozások hatékonysága is mérhető.

A nyaki erek ultrahang vizsgálata az utóbbi időkben szűrővizsgálattá vált a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, szív- és keringési problémákkal kezelt betegek számára. Az ultrahang vizsgálat során az érszűkületet vizsgáljuk, tájékozódunk az erek állapotáról, a keringési viszonyokról. A nagyfelbontású vizsgálófej segítségével a nyakon futó és a központi idegrendszert ellátó nagy erek részletgazdagabb vizsgálata lehetséges, mely során az ér belső falának állapota, felrakódások, meszesedések jelenléte, a véráramlás iránya, sebessége és az esetleges szűkületek, elzáródások is ábrázolhatóak. Ezek az adatok alapján az érelmeszesedés már korai stádiumában diagnosztizálható.

Hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat

A hasi ultrahangvizsgálat a többi ultrahang vizsgálathoz hasonlóan sugármentes, biztonságos és megbízható eljárás, ami kortól függetlenül bármikor megismételhető, és viszonylag gyors diagnózist ad. A vizsgálat segítségével a műtéti beavatkozások kockázata csökkenthető, bizonyos elváltozások időben felismerhetők.

Legnagyobb számban hasi ultrahang vizsgálatot végzünk, mely során

• a máj, az epehólyag,
• az epevezetékek,
• a hasnyálmirigy,
• a vesék és mellékvesék,
• a lép,
• a hasi nyirokcsomók,
• a hasi aorta,
• a húgyhólyag,
• a kismedencében elhelyezkedő női- és férfi nemi szervek (prosztata, méh, petefészkek) áttekintését végezzük.

A gyomor és bélrendszer levegőtartalmuk miatt csak korlátozott mértékben, bizonyos esetekben vizsgálhatók.

Hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat bizonytalan, tisztázatlan eredetű hasi panaszok során javasolt, és erős vagy tartós hasi fájdalom, vizelési, menstruációs problémák esetében. Az ultrahang vizsgálatot ismert betegség ellenőrzése során, daganatos betegségek kontrollvizsgálataként, cukorbetegeknél és magas vérnyomás esetén, valamint szűrővizsgálatok során az egészségi állapot ellenőrzéseként is végezzük.

A hasi és kismedencei ultrahang vizsgálattal kimutatható a kövesség, a szervi elváltozások, eltérések, rendellenességek, gyulladások, daganatok, ciszták, tályogok, esetleges sérülések, és vérzések.

A hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat éhgyomorra történik, 6 órán át nem ehetünk előtte.

Étkezés után az epehólyag összehúzódik, így nem vizsgálható, a belekben pedig gázok képződnek, amiről az ultrahanghullámok visszaverődnek, és a gázzal telt belek mögötti területek láthatatlanná válnak. Ahhoz, hogy a kismedencei szervek a vizsgálat során jobban láthatóak legyenek, telt húgyhólyag szükséges, így fogyasszunk 2 órával a vizsgálat előtt bő mennyiségű (6-8 dl) szénsavmentes vizet.

Kávé, tej, joghurt, stb. fogyasztása nem megengedett.

Cukorbeteg pácienseink kérjék ki szakorvosaink tanácsát, valamint az időpontkérésnél jelezzék betegségüket, hogy a legmegfelelőbb időpontot és étkezési tanácsokat tudjuk biztosítani számukra.

Ha korábbi leletek, zárójelentések rendelkezésre állnak, kérjük, hozzák magukkal.

Ízületek ultrahangos vizsgálata

Az ízületi ultrahangvizsgálat során az inak és a környéki izmok, az ízületi szalagok, porcok, valamint az ízületi tokban, burzákban esetlegesen felszaporodott folyadék vizsgálata történik.

A térdízület vizsgálata során megítélhető a külső és belső C alakú porcok bizonyos részei, az ízületi tok, az oldalszalagok, valamint az inak, íntapadások, valamint a kóros folyadékgyülemek (pl. Baker ciszta) pontosan mérhetőek.

A vállízület vizsgálata során a felkart mozgató izmok és inaik vizsgálata történik, kimutathatóak az ízület környéki gyulladások, meszesedések, valamint az izmok, inak sérülése, és szakadása is.

Egyre gyakoribbak az izomsérülések, izom elváltozások, az izomtapadásnál jelentkező gyulladások, tapintható csomók, melyek vizsgálatával sok segítséget tudunk adni a reumatológus, ortopédus szakorvosoknak, vagy törés nélküli ízületi sérülések esetén a baleseti sebésznek vagy sportorvosnak.

A szolgáltatás alapárát egy ízület vizsgálata jelenti.

Emlő és hónalj ultrahang

Az emlő ultrahangvizsgálat során kimutathatók az emlő bizonyos elváltozásai, daganat, ciszta, tályog, szöveti- és szerkezeti eltérések, tejutak tágulatai, és a mirigyállomány gyulladásos folyamatai.

Az ultrahang vizsgálatot ismert betegség ellenőrzésére, daganatos betegségek kontrollvizsgálataként, valamint szűrővizsgálatok során az egészségi állapot ellenőrzéseként is végezzük.

Az emlő ultrahang vizsgálata során

• az emlő mirigyállományát,
• mindkét oldali hónaljárkot,
• a nyirokcsomókat,
• a szegycsont környezetét,
• a kulcscsont feletti és alatti területeket tanulmányozzuk.

Az emlő ultrahang vizsgálatot célszerű a menstruáció első napját követő 10-14. napon végezni, mert az emlők mirigyállományának vizsgálhatóságát a menstruációs ciklus hormonváltozásai befolyásolják. A komplex emlődiagnosztikában jártas szakember az eredmény ismeretében dönti el a további vizsgálatok, kontrollvizsgálat vagy mintavétel szükségességét.

40 év felett az ultrahangvizsgálat önmagában nem megfelelő a pontos diagnózishoz, hanem a mammográfiás szűrővizsgálat mellett kiegészítő vizsgálatként végzendő. A két vizsgálati eljárás, egymást kiegészítve ad pontos képet a páciens egészségi állapotáról.

Végtagi erek color-duplex ultrahang vizsgálata

Az érrendszer két leggyakoribb betegsége az artériás érelmeszesedés és a vénás trombózis, amelyek az adott érszakasz szűkületével és esetleges elzáródásával járnak.

A színes duplex ultrahang vizsgálat során minimális érfal vastagodás, vagy igen kis meszesedés már kimutatható, pontosan megállapítható a szűkület helye, kiterjedése és százalékos mértéke is. Dokumentálható a véráramlás jellegének, sebességének eltérései, súlyos esetben az áramlás teljes hiánya is.  Más esetekben az artéria kóros tágulata (aneurysma), sérülés vagy beavatkozást követően kialakult vérömleny is jól ellenőrizhető.

A színes duplex Doppler vizsgálatnak nagy jelentősége van a trombózis kimutatásában a vénás szakaszon, valamint a vénabillentyű-elégtelenség, trombózis utáni elváltozások, visszértágulatok, visszerek gyulladásos folyamatainak diagnosztizálásában.

A szolgáltatás alapárát a bal vagy jobb oldalon lévő láb vagy kar vizsgálata jelenti.

Here ultrahang vizsgálata

A here ultrahang vizsgálata során a hereállományt és a herezacskót vizsgáljuk, kimutatható azok gyulladásai, daganatai, vérellátási zavarai.

A mellékherék vizsgálata során elváltozások, ciszták és gyulladások diagnosztizálása történik.

A herezacskók tartalmának ellenőrzésekor folyadékgyülem, heresérv, daganat, visszértágulat mutatható ki.